Hogyan tudod megfelelően kiválasztani a megfelelő pénztárat? Egyszerű, keresel egy táblázatot, amivel az összehasonlítás pikk-pakk megvan, gondolhatnád Te. Azonban ez korántsem ilyen egyszerű.
Ugyanis ezek a táblázatok általában nincsenek mindig a legfrissebb állapotban. Van hogy ezer éves adatokat találunk, de ha már 2-3 évesek az is épp elég baj, így 2009-ben, az információs korszak hajnalán. A PSZAF szokott publikálni adatokat, de ott is sok az általánosítás meg az olyan dolog ami nem könnyíti meg a dolgunkat. Például ott vannak a különböző nyugdíjpénztár portfoliók. Általában rögtön 3 is, gyakorlatilag ilyen néven nevezhetjük őket: konzervatív, közepes és kockázatos. Hosszú távon nyilván az utóbbi a nyerő, hiszen a tőzsde átlagadatai 10-20 vagy akár 30 éves távlatban mindig meghaladták a banki betétikamatokat. De mondjuk mi történik ha az összehasonlítás a kockázatos portfolió és a konzervatív között van, mondjuk nem most hanem 2009 elején vagy 2008 végén. Máris nem reális a kép, hiszen akkor a világválság miatt lent voltak a tőzsdék, amiben a rizikós alapok pénzének nagy része volt.
Azóta persze tudjuk hogy visszajöttek a tőzsdék és ha ugyanezt az összehasonlítást elvégeznénk most, akkor a hozamok teljesen másképp néznek ki. Ha akkor, abban a helyzetben döntjük el hogy melyiket válasszuk a nyugdíjpénztárak közül akkor lehet hogy nem reális döntést hozunk, mert nem volt meg a kellő információnk. Hiába PSZAF, hiába szép összehasonlító excel táblák és hozamok. De akkor hogyan döntsünk? Olvasd el a következő bejegyzést és megtudod.
